Hetényi István - Nagy Mihály - Márton István: Halotti beszédek és imádságok, mellyek néhai tiszteletes tudós Maár Péter úrnak ... utolsó tisztesség tétele alkalmatosságával élő szóval elmondattak (Győr, 1823) - 11.131.9

?0 — Végezetre, ezen Győri Eeformáta Szerit EkkLé'aia Nagy Édemií fíurátora, Tekintem tes Szüts Antal Ur ! Azon koltsönös érzés, a’ mivel közös szive­tek , a’ Barátság útján , edgymás szükségeit szen­tül igyekezett kielégítői, elfelejthetetlenné teszi elhunyt Barátotok előtt, minduntalan érdemlett betsbe tartott Barátságtokat, ’s valamint ez, amaz edgyetlenedgy Füszerszáma a’ társaságos életnek, meily az élet viszontagsági köztt, szokta terhein- ket megédesitni, ’s könnyebbitni: úgy az arra való viszsza emlékezés, legkesertíbb óráinknak unalmit is megenyhiti. Légyetek továbbra is ál­dottak az Úrtól, hogy díszes éltetekkel , pél­dás virtusitokkal, mind addig fényeskedjetek az élet egénn, mig nem végtére , ez Úrba kimúlt Barátotok Társaságábann, ujj barátságokat köt­tök a’ mennyei Szentek köztt. Végezetre, Minden Rendu ’s Rangú Keresz­tyének, valakik ezen elhúnyt hív Lélek-Pásztor- nak, utolsó tisztességtételére, Vallási tiszteletből ide felgyülekeztetek: szivesenn köszöni ő álta­lam, mind tisztelettételteket, mind ezzel eléggé megbizonjútott Keresztyén Felebaráti szeretetete- ket, ’s fejenként mindnyájotokra áldást kér az Úr­tól, a’ minden Jóknak Attyától, hogy hátralévő életeteknek idejét, mind a’ végső óráig, bóldo- gúl folytassátok í

Next

/
Thumbnails
Contents