Hetényi István - Nagy Mihály - Márton István: Halotti beszédek és imádságok, mellyek néhai tiszteletes tudós Maár Péter úrnak ... utolsó tisztesség tétele alkalmatosságával élő szóval elmondattak (Győr, 1823) - 11.131.9
8 nyosan és mindenkor tzélosan foglalatos Isteni gondviselés által reá bizattatott. Külömbözök itt sok tekintetekben, különösen pedig önnön edgyes létekben, és akár polgári, akár vallási öszveköttetésekben ’s hivatalaikban a Személ- lyek, — külömbözök az ídö-pontok, mellyekben a’ játék színre felállanak, külömbözö az idő folyta, melly alatt foglalatoskodnak, és az idő határ, mellyben a’ theatromról lelépnek , — külömbözök végre nemekre , fontosságokra, módjokra , és tzéllyokra nézve a’ foglalatosságok, mellyeket ezen elkezdenek , és többféle szerentsével ’s előmenetellel folytatnak és végeznek. — Legérzékenyebb felvonása ezen játéknak, az életnek, a’ bú- tsúvétel, melly által maga után hagyván az ember azokat, a’ kik még nem végezték munkásokat, kilép azoknak társaságából, úgy hogy azok többé az ö ortzáját nem látják. Két élű fegyver ezen állapot, a’ melly a’ szív elevenéig általjárja az elköltözőt; de megsebesítti, ’s leveri sokszor lábairól az elmaradót is , — ha tudniillik vagy a’ külső, vagy a’ belső lelki ’s erköltsi életnek kötelei által öszve köttetve valának. Hanem attól függ ezen érzékenyíttő scénában különösen az elköltözőre nézve minden, miképpen tette fel az, hivatala’ foglalatosságaira a’ koronát. Mert ha tökélletesen bevégezte munkáját: óh már ekkor a’ léleknek magával való édes megelégedése , ’s a’ lelkiesméretnek boldogíttó helybe hagyása azt tselekszi, hogy nem óhajtja az ember epekedve azokat, a’ mellyek elmúltak,— nem néz azokra, a’
