Hetényi István - Nagy Mihály - Márton István: Halotti beszédek és imádságok, mellyek néhai tiszteletes tudós Maár Péter úrnak ... utolsó tisztesség tétele alkalmatosságával élő szóval elmondattak (Győr, 1823) - 11.131.9

36

gek ’s akadályok, mellyek az 6 pállyáján-is előjöttek; sőt mint edgy felszentelt Vitézzé a’ Vallásnak, kész volt feláldozni nyugodalmát, veszedelemre kitenni egésségét, tsak hogy az ő lelkének világossága, légyen az ő kedves nyájának-is világosság, — az ő munkás buzgósága kiegyengesse az erköltsiségnek útját, — igazság’ szere- tete megfundállya ’s virágoztassa a’ Köz boldogságot. Volt 5 minden mindeneknek, Taníttó, Vezér , Vigasztaló, Keresztyén ’s Hazafi formálló, hivatalában gyönyörködő buzgó Orálló ; — hűséges házastárs, szivesen szerető barát, a’ tudományok’ mélységében örömmel búvárkodó Tudós. Tudomány és buzgóság, lelki világosság és munkásság lelkesítvén ’s vezérelvén hát ötét, híven Őrizték az Ő ajakai a’ tudományt, az igazság’ törvénnyé volt az ő szájában, egyenesség tselekedeteiben. Mig az élet erő -elevenítette ; könnyű volt Ő előtte hivatalának terhe, gyönyörűséges szolgálatának igája ; nem volt drága éle- te-is, tsak elvégezhesse örömmel futását. A’ minthogy valósággal az Úr Házának buzgó szerelme, szeretett nyájjá boldogittásában való törődés és fáradozás emésztették-meg ötét, mellyek alatt elgyengült testén erőt vévén a’ nyavalyák, végre e folyó Hóldnap 14-dikén bádjadt fejét és tagait a’ halálos álomra lehajtotta életének 55-dik esztendejében. Könnyeink , sóhajtásaink lebegnek ő körülötte: de az ő mélly álmát el nem oszlathatják, hogy elhunytával történt veszteségünket viszsza állíttsák. Mi vesztettünk: de ő nyert ;