Domby Márton: Halotti beszéd méltóságos ludányi Bay Ferentz ... eltemettetése alkalmatosságára (Pest, 1820) - 11.131.7

Ha most a’ régi mesés világban élnénk az il- iyen majestásu , ’s tudományi! Törvény birákról ezt mondaná a’ század, hogy félvén az illyen Cen- soroktól Minos az Al-Világ Birája nem mér íté­letet hozni, vagy azt hogy ö e’ Világot itt hagy­ván az Al-Világ három Birájihoz tevődött negyedik­nek, ’s az egy Országot Itéllö Fö Törvényszékről az egész Világot megitéllö Székre által ment. De távol legyen tollúnk a’ XIX-dik Században a* mesélés kivált, mikor egy oly Férjfiról van szó kiről igazságot még pedig sok szép igazságot le­het mondani. Nem szóllok többé az idvezülttnek törvény ’s Bírói tudománnyáról, mert ötett elég­gé esmeri az Haza, eléggé esmeri a’ Felség, ki ötét az Ügyek folytatásáról egyenesen a’ Tiszán­túli Kerület Táblájára, ’s onnan egyenesen a’ Fel­séges Curiára emelte. Ne gondoljátok azt is, hogy midőn én ezeket Bayról szóltam a’ Parentatoroknak tsak nem kö­zönséges szokása szerént beszélnék, kik a’ magok lélektelen Haerossaikkal úgy bánnak a’ temetéskor, mint a’ gyermekek a’ magok Bábjaikkal, mellyek- re minden oda illő ’s nem illő Csetsebetsét rá rag­gatnak, vagy mint a’Hóit testet elkészítő Asszonyok kik Hallottjaikat a’ temetéskor azon leg szebb ru­hákba öltöztetik mellyeket azok soha életekben nem viseltek. A’ Rabner Lelke a’ több tisztesség tévők kö­zött a’ maga temetésén megjelenvén $ midőn a’Tem- plomnak egy Szegében halgatná a’ ditséreteket , mellyeket a’ felette beszéllö Orátor rá pazérlott, semmi módon rá nem tudott esmerni magára , mi­vel ó a’ mint mondja olly Isteneskegyes Keresz­tyén életében nem volt , mint a’ milyennek az arany vagy aranyozott szájú parentator ötét le­festette. Nem félek Derék Lélek ha te most köz­lünk lebegsz, hogy ezt az ítéletet tégyed róllam.

Next

/
Thumbnails
Contents