Halasy Mihály: Mire kötelez minket az evangyelika anyaszentegyháznak három száz esztendőktől fogva való fennállása? (Sopron, 1817) - 11.131.6
i8 házi és oskolai Tanítók kitakarodjanak, a’ tercf- plomok, oskolák, prédikátor - és mesterházak pedig ugyan öt napnak elforgása alatt a’ hatalmasabbik Felekezetnek engedtessenek által. Volt akkor nyögés és sopánkodás, volt kesergés és köny hullatás 1 — Ezeu dolognak emlékezete éreztesse meg veletek, melly boldog időkre jutottatok, holott az említett három gyülekezetek közzül leg-alább eggyet még is láttatok az ö hamvaiból felélledni. Nagy Geresden az Evan» gyeliom óó esztendőkig tartott hallgatása után ismét meg-szóllamlott és annak idvezítö szavai már szinte 34 esztendőktől fogva újra harsognak. Oh tehát ne hagyjuk — így intsük egymást — el ne hagyjuk a’ közöttünk való gyülekezetét, mint némellyeknek szokások. Lám nyilván 'látjuk az elmúlt idökbéli történetekből, hogy itt is megmutatja az Isten az ö szabad uralkodói jussát, melly szerént adhat is, vehet is el, a’ mint néki tetszik. Annakokáért annyival nagyobbra bet sülj ii k a’ közöttünk való gyülekezetét; an* nyival nagyobb gondunk legyen annak fenntartására , gyarapítására és virágoztatására. — Val- lyon mit fognak a’ mi maradékaink három száz vagy tsak száz esztendő múlva is látni a’ mi időnkből? Mitsoda nyomaikat látják majd azoknak, a’ kik ö előttök éltének? — A’ mi Atyáink elkezdették a7 jó munkát: mi tehát folytassuk, hogy, midőn majd a’ mi unokáink és azoknak gyermekeik ismét százados Innepet szentelnek, akkor ők is áldhassák a7 mi emlékezetünket , úgy a’ mint mi áldjuk most azoknak emlékezetét, a7 kik az Evangyeliomnak vallását mi reánk általplántáhák* Úgy tekéntsük a7 mi templomainkat és oskoláinkat, mint valamelly nálunk depositáltt, letétetett kintset. Ime’ ezek az itt jelen - lévő gyenge tsemeték *) ’s az ezektől ’s *) Értsd az oltár körűi helyet foglalt oskolás gyermekeket^
