Brunn Ágoston: Tsászári Királyi Fő-Hertzeg József Magyar Ország Nádorispányja jegyesének ... confirmátziója innepe (Béts, 1815) - 11.131.5

képpen a’ mi testünknek alkatása minémüségétöl, és szoros körülhatározódásától jönek; de éppen ezen alkatásban mu­tatta ki magát kiváltképpen való módon az Istennek bölcses­sége , mert ha ez nem illyen volna, mint a’ miilyennek len­ni tapasztaljuk , úgy sok örömök és kiváltképpen való tulaj­donságok nélkül el kellene lennünk. Ha illyetén elkerülhe­tetlen Roszszak érnek bennünket , azt kell mondanunk , hogy az Isten azokat a’ mi javunkra botsátja reánk ; és hogy ha szinte a’ mi kívánságaink bé nem telyesednek is, megnyu­godjunk rajta, mivel az Isten jobban tudja nálunk, mi szol­gálhat a’ mi javunkra. ,,Mert nem ollyanok az O gondola­ttal , mint a’ mi gondolataink, sem az ö útai, mint a’ mi ,,utaink. Hanem a’ melly igen távol van az ég a’ földtől, ,,oIly igen távol vágynak az Ö útai a’ mi útainktól, és az ,,ö gondolatai a’ mi gondolatainktól.‘£ Mitsoda az ember még mind ezen Roszszak és fo­gyatkozások mellett is ? A’ teremtésnek remek munkája. Ö testből és lélekböl áll. Már a’ teste is az embernek felyülhaladja jeles tulaj­donságaival minden más állatnak testét, de kiváltképpen felyülmúlja ö lelke által a’ többi teremtéseket. ,,Teremte Isten az embert az ő képére, az Istennek képére teremté azt.“ Mitsoda a’ lélek ? Egy ollyan valóság, melly a' testet megeleveníti, a* melly ebben gondolkozik és akar; egy előttünk kitanúlha- tatlan valóság. Mellyek legnevezetesebb tulajdanságai a' léleknek? Az értelem , emlékezeti, képzelötehettség, akarat, okosság, lelkiesméret, szabad akarat és az erköltsi érzés. ( 3i )

Next

/
Thumbnails
Contents