Brunn Ágoston: Tsászári Királyi Fő-Hertzeg József Magyar Ország Nádorispányja jegyesének ... confirmátziója innepe (Béts, 1815) - 11.131.5
Hol mutatja ki magát különös erőben Hertzegséged körül az Istennek létele ? Én bennem belsőképpen. Legbelsőbb érzésem nyilván mondja azt nékem , hogy vagyon Isten. Az én lelkiesmére- tem , az én legszentebb érzéseim hirdetik nékem a’ legfőbb valóságot. És ha szinte minden, minden itt Elmúlna is az én szemeim elöl , Feltalálnám az én lételemnek tanúbizonyságát Tulajdon magamban. En vagyok , én vagyok! 's hogy lehetnék én? Ha én , Mindenható , a’ Tiéd A’ Te teremtésed nem volék , óh Atyám! Adja elő Hertzegséged rövideden az Isten léteiének erköltsi tanúbizonyságát ? Belsőképpen érzek magamban valamelly buzgó vágyódást felsőbb nemes tselekedetckre , érzem hogy virtusra kell törekednem ; e’ mellett a’ boldogságra való belső ösztön is mélyen belém óitatott. Hányszor nem lehet ezt a’ két vágyódást egymással öszvegyeztetni!—Istenbe és egy jobb élet- bevaló hit nélkül a’ mi legerősebb és legszentebb érzéseink egymással öszveütköznének, 's magokkal ellenkeznének. Elhatározva a’ virtusra élek itt És áhítozom az örömöt. Ki tsendesiti le bennem c’ forró kívánságot? Ki szabadit meg engem a’ szenvedésektől ? Ha az én szívem magát a’ virtusnak szenteli, Ki toldja ahoz a’ boldogságot? Ki nyújt nékem gyözödelmi koronát ? Mii'yennek képzeli magának Hertzegséged az Istent az ö mivoltában ? Szentnek és igaznak, legjobbnak és legböltsebbnek , piindcnhalónak, mindenre elégségesnek , mindentudónak , ( 26 )
