F. Kis János: Béköszöntö beszéd, mellyet az Iháros-Berényi evang. gyülekezetbe ... 1815 ... virág vasárnapján el-mondott F. Kis János (Győr, 1815) - 11.131.4

zetni, a’ megrettent lelki-esméretüeket vígasztal* ni és az elesteket felemelni szíves szeretettel kész lészek közöttetek. — Légyetek hát minde­nekben velem egygy akaraton, hogy mind a’ két részről öszsze - egygyeztetett iparkodással gyiijt- hessünk kintset magunknak az örök életre, a’ mellynek ditsö bírásában a’ mi munkánknak vé­gezetével , földi napjainknak enyészetével annál bizonyossabban szünet nélkül egygyütt örvendez­hessünk ! Oh! adja-meg ezt a’ Mindenható ! !! 29 í\ ész hát már az ujj szövetség közöttünk , mel-» lyet a’ mindent-tudó szent Isten előtt ez’ órá­ban kötöttünk. Bé-állottam én ma újjonnan, mint Keresztény Tanító, ezen Iháros-Berényi Ke­resztény Gyülekezetben az tarnak munkájába, a’ hol a’ legkedvezőbb kilátásokra nyílnak-meg előttem és jó reménységgel biztatnak az homá­lyos jóVendők. Kétszer köszöntöttem már bé hoz­zátok , Kegy^es Feleim! kétszer kezdek hivatalos dolgaimhoz közöttetek. Már egygyszer elbútsuz- tam Tőletek, — még eggy bútsuzásom hátra va­gyon , és — az lészen minden bizonnyal az utol­só , a’ mellyel végképpen megszűnők munkál­kodni közöttetek. De {ki tudja , hányán fognak bútsuzni és által-me.nni az élet’ zajos tengerének kikötő révén még én előttem Ti közzűletek, a’ kik örökre elhagyják társaságunkat, Gyüleke­zetünket, ideig-való múlató helyünket, és men­nek öregek , iffjak , gazdagok , szegények egy­más nyomában az örökké-valóságra, a’ hol nap^

Next

/
Thumbnails
Contents