F. Kis János: Béköszöntö beszéd, mellyet az Iháros-Berényi evang. gyülekezetbe ... 1815 ... virág vasárnapján el-mondott F. Kis János (Győr, 1815) - 11.131.4
láttokra, és sokszor tanított abban a’ ditsöséges Templomban, a’ melly ’Sidó Országnak ezen Fővárosában helyheztetve volt} de sohasem tisz- teltetett-ö meg olly szembetűnő pompával , mint azon egygy alkalmatossággal , midőn az ötét id- vezlő seregnek öszsze-tódúlt sokaságától, a’felolvastatott szent Igék szerint, mint vár’tt Szabaditó, nagy öröm-tapsolásokkal és Hósiánna-biál- tásokkal kísértetett a’ ruhákkal, zöld ágokkal és virágokkal meg-hintetett úton bé a’ szent városba. Mindenek úsztak akkor az örömnek továban, és a’vígasságnak szava a’ magát boldognak képzelt néppel meg:tömött egész környékben szünet nélkül harsogtatta zengedeze'sével a’ levegő eget. De mint lett utóbb n dolognak ki-menetele? Látván a’ maga hitt állhatatlan ’Sidóság, hogy a’ Jé’susnak Királysága éppen nem felel-meg az ő haszontalan várakozásának , sót inkább azzal egyenesen ellenkező tzélra erányoz, minél nagyobb tiszteletet mutatott előbb eránta, annál nagyobb méltatlansággal bánt utóbb ö véle, és nem nyúgodott mind addig , mig rajta gyilkos bosz- szúját nem állhatta ’s ötét, sok kegyetlen kínzások után, életétől meg-nem foszthatta. Mind ezt jól túdta Jé’sus már előre —• semmi sem történt rajta váratlan • — de túdta azt-is igen jól , hogy ennek így kell meglenni az emberi nemzetnek boldogságára. Azért jött ö ugyanis emberi testben e’ földre , hogy itt mind ezeket el-szenvedje , és, mint tökélletes engesztelő áldozat, önön halála által készítsen bizonyos útat minden Ő benne hívő halandóknak az örök életre. Ónként adta ö magát a’ szenvedésekre és az halálra áldozatúl mi érettünk , hogyr igy i6 meg-
