F. Kis János: Béköszöntö beszéd, mellyet az Iháros-Berényi evang. gyülekezetbe ... 1815 ... virág vasárnapján el-mondott F. Kis János (Győr, 1815) - 11.131.4

i • 1.3

korul - vétetve , hanem mindenekben megpróbált Jó-akaróimat, szíves Barát'imat es szerető embertársaimat szemlelhetem. — Oh áldott Lelkek í a’ Ti hozzám való egyenes hajlandóságtok es megtántoríthatatlan bizodalmátok nem engedte, hogy tovább folytassam hivatalos dolgaimat az esméretlenek között. Előttetek volt a’ szabad választás; de nem akartátok mással megosztani azt a’ szeretetet, a’ mellynek arany-láiitza szívemet szívetekhez szorította. Az az Istenségnek eleven képe közöttetek, a’ ki a’ maga Lelkét Önként egygyesítette Leikeitekkel, megkészítette az ösvényt előttem, a’ mellyen botlás nélkül tehettem hozzátok lépéseimet. Siettem az első jel-adásra kiterjesztetett karokkal felétek, hogy minél elébb megölelhesselek és szívemhez szoríthassalak benneteket. És — imé , most már jelen vagyok a’ Ti tisztelt Gyülekezetetekben, hogy tovább-is veletek egygyütt kézen fogva nyomdogáljam, mig az Urnák tetszik, a’ kegyességnek mennybe vezető édes pállyáját. —

Jertek hát már közelebb hozzám , Szeretett Híveim ! jertek , fogjunk ma kezet újjra egygy- mással, és folytassuk minapában félben szakasztott utazásunkat jó reménységgel az élőnkbe kitétetett tzél felé, a’ hói a’ jutalom várakozik mi reánk! Indúljunk! — menyjünk! és ne hagyjuk- el egymást a’ mi htunknak akadályjai között ! Én előttetek törtetek. — Kövessenek engemet nyomban az erőssebbek! ne maradjanak meszsze tőlünk a’ gyengébbek ! így , bizonnyal hiszem, szerentsésen el-juthatunk óhajtott tzélunkra , a’ hol, megállván az Igazságraak Kegyelem-thró- nusa előtt, ez lész’ az én ditsekedésem — ez lész’