Már Péter: Templomszentelési beszéd : Tartatott a nagy-győri reformáta ekklésia temploma megujítása alkalmatosságával sept. 4. 1814. (Győr, 1814) - 11.131.3
a’ megliittebb Barátaiknak súgták-meg azokat: minthogy mondom, ez így esett: mind tsak alatsonyan gondolkodott közönségeiben fzolván, az Emberiség az Istenről; tsak fzol- gai félelemnek nem fiúi bizodalomnak tárgya volt az előtte, tsak úgy tifztelte azt, mint a’ Tyrannusokat. Egy ollyan minden Melki’sédek rendi fzerént való Papok’ fö Papjára, egy ollyan legnagyobb és legnemefsebb Bőltsre, a’ ki az Istenről való tifztább megfogásait, semmivel, még az életével^sem gondolván, közönségeiben prédikálja , és prédikáltafsa-is ? volt igen igen nagy fzüksége, hogy az Istenről helyefsen gondolkozhafson. Állított-is elő az Emberiség boldogságára legkülönöfsebben ügyelő gondviselés egy illyen Nagy Személyt az Úr Jésus Kristusban; és azt akarta, hogy annak Tudománya és példája orfzágoljon, úgy Ingyenek és tsele- kedjenek az Emberek, a’ mint ez a’ Nagy Lélek hitt és tselekedetU Illyenek hitte maga-us magát az Úr Jésus. Ezt mondja *): „Engemet az Atya meg- fzentelt és e’ világra elbotsátott, hogy az Embereknek Evangyéliomot, az az igaz Istent 14 . Jan. 10 : 36,
