Rotter József: Beszéd, mellyet e jelenvaló félelmes háborúra rendeltetett ájtatosságnak és imádságnak alkalmatosságával ... mondott ... Rotter Jósef (Győr, 1813) - 11.131.2

i6

ö ellensége dühöfsége'nek fel-ajánlott, és végtére az 6 leg-jobb vezéreit-is a’ holtak között, sirattya ; tsak egy találkozik niég, a’ ki a’ hátra maradott egynéhány vitéz seregeivel az ellenséggel ízembe £záll, és ditsöségesen gyözö- delmeskedik. \

' S' - J F J1 ? ? ? - ‘ ‘ ‘ • - I > * - ;

De kittek tulajdoníthatták mind ezek e’ közönséges nyomorúságokban a’ különös Isteni irgalmafságot? olvafsuk-el az egéfz történeteket, és azt fogjuk látni, hogy egyedül az ö imádságoknak, az Istenben helyheztetett fiúi bizcdalomnak köízönhették e’ különös Isteni áldást. Az Úr nevében kezdik a hartzot, az egéfz Nemzetség áldozatokkal és könyörgésekkel foházkodik a Seregek Urához, hogy a’ hadakozókat az Ö segítségével meg-erositse, és meg-áldja fegyvereket. És illy buzgó imádságra köteleztetünk mi is illy fzoros ügyünkben annál is inkább; minthogy a’ mi Istenünk kivánnya, hogy minden fzükségeinkben ö hozzá folyamodjunk ; azért mondja-is a’ Mindenható Moysesnek: Mondjad az Israel Fiainak, ha én hozzám for ditty ák az ö könyörgéseket, meg-fzabaditom ükét, azért mondja Koronás Próféta: ha az Ur meg nem őrzi a’ városty

hafzon-