Klopstock, Friedrich Gottlieb: Ádám halála. Egy szomorú dramma három szakaszokban a Messiás éneklőjétől (Győr, 1812) - 11.131.1

ELSŐ SZAKASZ.

Első Megjelenés.

S é th, Sielima.

Szeli ma :

IVielly gyönyörű a’fzerelenmek ezen boldog i napja ! Oh melly tifzta* minden homálytól! ) Orvendeteísebb ez életemnek minden volt nap- í jainál; ’s most mene-el Anyánk-is, hogy meg- t tekintse, mint tsínozgatják leányjai menyeg- t zöi levél-fzínemet, és hogy édes anyai keze- i is egy zöldellö gallyat tűzzön abba. Hívesítő I gyümöllsöket fzedtem ; leraktam azokat a’ 1 ízönyegre, hogy bátyáim és nénéim a’ levél- 1 fzíntől megtérvén enyhítő frifsítést találjanak. Pirhonyag fzőlö-fürtökkel tetéztem-meg azokat. A’ legfzebbeket Hémán’ fzáínára harmatos fa- [ levéllel fedtem-bé. Óh én fzerentsés ! Amaz i okos és jámbor Hémán Szelimát válafztá magának! Hémán Szelimát fzereti ! ’S ahoz jön, hogy est-hajnallal eljönnek az unoka-leányok- is, és három efztendős fiatskájikat most mu- tatják-bé elsőben Ádámnak . hogy azokat megáldván egéfz atyai örömmel késérjen-bé minket a’ menyegzői fzínbe. — De miért fzege* zed úgy reám üzemeidet, Bátyám ? Miért nem ízíves mosolygás a’ te mosolygásod ?

• Séth: Valódi örömmel képzeltem a’ te boldogságod’, kedves Szelimám !