Klopstock, Friedrich Gottlieb: Ádám halála. Egy szomorú dramma három szakaszokban a Messiás éneklőjétől (Győr, 1812) - 11.131.1

Stth : Felhők környékezték; de nem fed^ tek-ei egefzlen. Ha látásom nem hibáz, tehát már jói leereszkedett 1

AJím: Háijól-e? — Tekínts-ki, fiam, ha nem oszlottak-e el a’ felhők ; ’s ha nem e'rkezik-e Izulőd? — Km, haiálos kín Íz >- rongat engemet ujjra! Jaj, ha Évát viízont meglátom, ’s ha ötét nem fogom látni, az-is jaj 1 — Kiáusam-e óiét, vagy elzárjam előtte .sátoromat i*

Sitk: A felhők me'g nem ofzlottak-el , és Éra sem jö.

Adim ; Mit tselekedjem ? — Arra hagyom , ki a’ Napnak utat ’s a’ halál-követnek Ítéletet fzabott eleibe. Úgy légyen , a’ mint ö el végez el — Fiam, édes első-fziiiött fiam, Séth! Mert Kain engemet á kozott és Abel többé nintsen! Ha te-is egylzer megöregfzei és megŐ zíl z, és a’ te gyermekeidnek gyermekei, az én unokáimnak unokáji tégedet ko- rülvefziek, s engemet te tőled tudakoznak , eiődhe á Iván ezt mondják : Te láttad Ádám atyá lkat meghalni. Mit mondott a’ mi atyánk Adám, mikor meghalt? Tehát imigyen felelj; (de megreped fzívem ! —• hane n megmond án nékiek:) így felelj nékik: Azon estve, mellyen h ildoklo.t , reá n iá nalzkodván ezt mondá : Oa, é les gyermekeim 1 az én át- koztaiáiom a’ tietek-is lett! fín uoztam az. az á.kot ti reáiok ! A ki engemet halhatatlannak teremtett, életet és háláit adott én élőmbe. Többet kívá itam a’ halhatatlanságnál-is, es valafz am a halait! — —- Meiiy sivas-ri- vás harsog a’ hegyekben! Melly titkos jajok