Klopstock, Friedrich Gottlieb: Ádám halála. Egy szomorú dramma három szakaszokban a Messiás éneklőjétől (Győr, 1812) - 11.131.1
Adam: Azért-e, én elsö-fzülött fiam? Kain : Igen - is azért , hogy Ábelnek , az e'n ötsémnek gyilkosa lettem ! mivel az ö vére fenn-fzó\ral kiáltott a’ Mindenhatóhoz! Mivel én minden élő és leendő gyermekeid között a’ legbóldogtalanabb vagyok! Mivel én ezen kínnak sulyja alatt földön-futóvá lévén nyugodalmamat sehol nem lelem, még az Egekben sem találhatom! Mind ezeket akarom rajtad megbofzfzúlni. Ádám : M inekelőtte meghagytam volna, hogy soha többé előmbe ne jöjj, ezekre már sokrzor megfeleltem. De így még soha se fe- jezted-ki magadat, és én sem találtam soha-is annak, a’ minek ezen' legrettenetefsebb napomon ! Kain ; Soha sem elégedtem-meg feleleteddel. És ha ma érzetted annak nagy és igaz voltát : még e’ sem az én egéfz bofzfzúá-á- som. Már efztendóktől , sok efztendőktől- fogva viseltelek az én keblemben, tüzes, igazságos, vifzfzafizetÖ bofzízú, de ma végrehajtalak ! Sdth : Ha a’ te megmeredett fzemed a’ dühöfség miatt még lát , nézzd-meg, Kain! óh tekintsd az ő őfz haját! Kain : Öfz , vagy kihullott! Én vagyok magziti közft a’ legbóldogtalanabb! Bofzfzút állok rajta, bofzfziít, hogy nékem az életet adta. Adam: (Séthhez) Az küldötte ötét I — Mi lefz a* Kain ? ö és az én biróni te bofzfzüáilásod, Kain : fikázni foglak tégedet! —
