Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
X/V/V/ 75 VW a’ mi lelkűnknek, hogy az Isten fiai vagyunk” 21.) Ama szent lélek, mellyel a’ kik megtelnek, Istennel egyesülve vágynak, és minden kérésük, mi- nekelötte kérjenek, meghalgattatnak. Mert maga az Atya szereti őket • mivel hogy Ök-is szeretik Kristust j és hozzá mennyei hittel, szent szeretettel ragaszkodván elhiszik, hogy Ö az Istentől jött ki. De mind az, hogy a’ Fiút szerethessük, mind az, hogy benne, vigy mint a’ ki Istentől jatt ki, hihessünk, Isten ajándéka. 3V1ert szeretünk ugyan , de csak azért, mivel előbb szerettettünk , és azt-is hogy szerethessünk, az Isten szeretetétöl vettük. 22.) Nékiink, kik Jésusezen szereidében tökélletlenek vagyunk; kik néki szeretet helyett hántással, sérelemmel fizettünk; kik ezért az Atyától szeretet helyett haragot érdemlettünk, kérnünk, könyörögnünk kell: hogy bocsássameg Isten bűneinket, töriillyeel méltatlanságunkat, és eloltván bennünk a’ világ szeretetét, gerjeszszefel bennünk ama szen- tebb kívánságokat, mellyek az előtte kedves kéréseket, könyörgéseket szülik. Nincs ugyan érdemünk, de vagyon bizodalmunk a’ közbenjáró Jésusban, ki ha ezeket az Atyától kérjük, maga kér mi érettünk, hogy meghalgattassunk. 21.) U. ott l6. — 22.) Prorsus donum Dei est diligere Deum; quia ipse ut diligeretur dedit, qui non dilectus dilexit. Aug. Tract. io5. in Joan.
