Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

51

meg .. . mert az ö cselekedetik követik őket.” 11.) Készüllyetek tékát még éltek, hogyaziít, mel- lyet a’ halál nyitmeg előttetek, az Atyának , a’ mi Urunk Jésus Kristus Attyának, és a’ mi Atyánknak házába, a’ hol sok lakó helyek vágynak, vezessen benneteket.

De még oda értek sok viszontagságokon, és balságokon keresztül kell mennetek, mellyek- tol hogy meg ne rettennyetek halgassátok an- nak-is bővebb magyarázattyát, a’ mit továbbá mond az Üdvözitto.

„Mivel ezeket szállottam nektek, szomorúság töltöttébe szíveteket ” Nem azért szomor- kodtak, mivel mondotta, az atyához mégyen : hanem mivel megjövendölte : „eljőazóra, hogy minden a’ mi megöl titeket, azt állittya, hogy az Istennek szolgállatot tészen.” 12.) Pedig ezt- is vigasztalásokra mondotta üdvözittŐnk: részént hogy „meg ne botránkozzanak” mivel sorsokat, és a’ reájok következendő mostohaságo- kat előre tudták , tudták attól, ki a' maga szen- vedésit-is előre tudta, hanem „elejbe vévén az Örömöt, elszenvedte a’ keresztet, megvetvén a* gyalázatot, és az Isten székének jobbjára ül j” 13.) attól ki öket-is az ő szenvedésük örvendetes kimenetelével biztatta mondván : „öriillyetek, és vigadjatok, mivel a’ti jutalmatok bőséges menti.) Ján. titk. Jelen. XIV. i5. — 12.) Ján. XVI. 2.

15.) Zsid. XII. 2.

U *