Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
40 dig nem. tészen az Isten kiilömbséget : hanem mindeneket egyaránt ostoroz , mindeneknek egyaránt kegyelmez ; és valamint javait azokkal-is érezteti, kik tőle idegenek , úgy az övéit-is ostorozza.” IQ.) De tudja : hogy a’ gonoszokat kezei közűi semmi meg nem mentheti; tudja , melly iidŐre határozta büntetésüket; tudja, és, a’ mint a’ Zsoltáros széli: „megneveti Őket, mert láttya, hogy eljÖ az Ő napjok.” 20.) Azért bűnösen örvendező világ fiai! féllye- tek, mert mintha látnám, a’mit Dávid látott, mintha látnám: „pohár az Ur kezében , szín borral tellyes elegyűléssel; és kitöltötte egyből másba; mindazonáltal a’ söpreje el nem fogyott.” 21.) Nem fogj öttel. Mert reátok vár, reátok, kik a’ vétkes örömök borában megrészegedtetek, reátok vár a’söprű : mert ezt „isz- szák a’ földnek minden bűnösi.” 22.) Féllyetek mondom: mert abban látom legnagyobb büntetésieket, hogy most büntetlenek vagytok, és ezért, hogy büntetlenek maradtok, vakmerő bi- zodalommal elhiszitek! Még egyszer mondom féllyetek! „mert nincs boldogtalanabb boldogtalanság , mint a’ bűnösök boldogsága, melly bennök a büntetlenségnek bizodalmát dajkáiig.) Aequalis est interim super omne hominum genus, et indulgens, et increpans ; communia vo. luit esse, et commoda profanis, et incommoda suis. Tért. Apol. n. 41. 20.) Zsolt. XXXVI. l5. — 21.) Zsolt. LXXIV. 9. — 22.) U. ott.