Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

2-W^V

gélium pedig világossan mondja, hogy akkor: ,,mikor estve volna azon a’ napon.”

Tudták a’ tanítványok: hogy a’ vért szom- júhozó Zsidók Jésus halálával meg nem elégesznek, hanem agyarkodó dühösségök mérgét rajtok keresik eloltani. Ezért voltak hétévé az ajtók , hol a* Zsidóktól való félelmök miatt ösz- ve gyűltek. Talán szintén azon házban, melly- he Jésussal, hogy a’ Húsvéti bárányt megen- nék, béfogadtattak?

Mikor az Emmausi tanítványok megérkeztek , olt kellett lenni Tamásnak-is; mert szám szerént kiteszi Sz. Lukács : hogy ,egybe gyűlve talállak a’ tizenegyetj” 2.) — tehát minden Apostolokat , az árúló Judást kivévén, kit lelke esméretének fullánkja, és a’ kéttségb^ esés, saját gyilkosává tett.

Azért elkellett már akkor Tamásnak távoznia, mikor Jésus a’gyülekezetbe megjelent. így csak nyolcz nap múlva láthattameg a’ mit óhajtott. Mi pedig Urunknak mind a’ két rendbéli megjelenését ezen az egy Vasárnapon megért- hettyük, és belőle nem csak hasznos tanúságokat vehetünk, hanem iidvösséges illetodésekre- is gerjedhetünk.

,Két részre osztom a’ magyarázatot , szóllván előbb Urunitnak első azután második megjelenéséről.

2.) Luk. XXIV. 55.