Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

284

X/V'V

látták, és hallani, a’ miket hallotok, és nem hallották. Sok próféták : mintlsaiás, lélek szakadva várták jövetelét, és kérték az egeket mondván : „egek harmatozzatok 'onnét feliül, és a’ fellegek csepegjék az igazat!” Kérték a’ földet mondván : „nyilatkozzékmeg a’ föld, és teremje az üdvözittöt! ” 5.) Sok Királyok: mint Dávid , ki, úgy láttszik Zsoltáraiban, hogy leg- szívessebben élt ama’ jövendőben, mellybe az Ígéreteknek tellyesedését képzelhette. Ezek mind a’vett üdvösség felöl kérdezkedtek, tudakoztak, úgy mond Szent Péter, 6.) és nem magoknak, hanem néktek szolgáltak azokban, mellyek most néktek hirdettettek azok által, kik az Evangéliumot néktek hirdették. — Boldogok vagyunk tehát ezekhez képest, de csak úgy: ha azokat, mellyckre Istennek bennünket tanittani tettszett, hív engedelmességgel tellyesittyük.

De tovább megyek, és szóllok az Evangéliumnak egyébb foglalattyáról; és ugyan :

előszször „á törvénytudó kérdésérőly”

másodszor „á felebarátról mondott péU dabeszédrö l”

Kérjük előre az Urat: tölttsemeg szívünket mind az Isten, mind a’ felebaráti szeretetnek állhatatos gerjedelmivel! Figyelmezzetek !

5.) Isai. XLV. 8. — 6.) I. Pét. I. ío.