Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

templom mértéke szerént való siklus nem minden kézbe kerülhetett, ugyan a’ templom pitvarában állíttattak pénz váltó székek, mellye- ken magoknak a’ Jerusálemi templomba gyülekezett ájiatossak feladással siklust válthattak.

Ezek az ánísok, és pénz váltók voltak, kikről mondja az Evangélium : hogy Jésus kikezdő hánni azokat, kik abban árúinak, és vesznek vala. Méltán. — Mert az ájtatosságnak csendességével , az Isten házának becsületével meg nem fért a’ zaj, mellyel ezen árúlók okoztak. De több az, hogy az Isten szent akarattyával meg nem fért az utállatos nyereség, mellyet a’ Synagoga fösvény papjai az áldozatok alkalmatosságával kerestek. Bégen neheztelt ezért az Ur, és régen megjövendölte : hogy mivel Jerusálem- nek „fejedelmi ajándékokért Ítélnek; — az ö papjai jutalomért tanittanak \ — prófétái pénzért jövendölnek; — még-is az Urra támaszkodnak mondván: vallj on nem mi közöttünk vagyon-e az Ur ? — nem jönek reánk a’veszedelmek. Azért ti miattatok Sión mintegy szántó föld megszántatik, és Jerusálem mintegy rakás ko lészen, és a’ templom hegye az erdőknek magosságivá.” 11.) Azért most Jésus-is , mi- nekutánna elszámlálta a’ következendő veszedelmeket, bémenvén a’ templomba kikezdette onnét hánni az adókat, és vevőket, megmutatván:

240 ^

11.) Mik. III. 10 — 12.