Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

X/V'V

258

wv

már feje fölé tornyosodott; hogy, még az Isten hoszszú várakozásának iideje el nem forog , magába térjen, és mint Ninive kegyelmet érdemel- lyen. Azért mondja olly szakadozva : ha meg- es mérted volna te-is, és főképpen ezen a’ te napodon, mellyek a’ te békességedre— (javadra, boldogságodra) vágynak: most pedig elrejtve vágynak a’ te szemeidtől. Hozzá kell érteni , a’ mit Jésus szíve fájdalmában elhalgatott : te-is sírnál. 1.)

De nem. Jerusálem úgy tett, mint az Istentelenek szoktak , kikről írja bölcs Salamon : „vigadnak midőn gonoszul cselekesznek, és az igen gonosz dolgokban örvendeznek. ” 2.) Ugyan azért, hogy a’ gondolatokat, mellyek vétkes örömeiket üdvösségessen megkeseríthetnék , erővel elszélleszszék , „dobot tartanak, és czitarát, és örülnek az orgona zengésén. Jókban mulat- tyák napjokat, és egy szempillantásban alá mennek poklokra.’’ 3.) Es mivel így tett Jerusálem, tellyesedlek rajta, a’ mit az Ur siránkozva jövendölt imigyen szóllván. „Mert redd jönnek a’ napok : és kórnyúl vesznek téged a’ te ellen- ségid cirokkal, és kór nyúl fognak téged: és megszorongatnak téged minden felöl; és a földig lerontanak téged, és a’ fiadat, kik benned vágynak; és nem hagynak te benned követ a

1. ) Si cognovisses ruinam , flevisses. Glossa. —

2. ) Péld. II. 14- — 5.) Jób. XXI. 12. lő.