Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

VW 1G2 wv gaszszuk, hogy miattok az Isten parancsolatit megszegjük, a’ felebaráti szeretetnek gyakorlá­sit elmulaszszuk, tilalmaztatik. Tilalmaztatik mondom, kogy szívünk szeretetét, kívánságát eme mulandókra vesztegessük, mellyek nem azért adatnak, kogy bennük felejtsük magunkat, ha­nem hogy szarándokságunkban költségül szol­gáljanak. 23.) Költségül szolgálnak pedig sza­rándokságunkban, ka azokat a’ szükölködöknek segedelmére, a’nyavalyásoknak enyhülésére, a’ jónak, üdvösségesnek terjesztésére osztjuk, és velők az Isten szándékát elomozdittj'uk. Ekkor, csak ekkor nem lesznek veszendők , hanem meg­előznek bennünket, és mire oda jutunk, hová a’ múlandóság utánnunk nem jöhet, nagjr, és fogyhatatlan kincsünkké nevekednek. Ha szegé­inek vagytok-is, magatokat még-is nem mente­gethetitek. Mert az Isten nem a’ mi vagyonún­kat , hanem a’ mi szívünket kívánnya. Es az Ö szemei előtt soha sem üres a’ kéz, ha a’ szív jó szándékkal tele vagyon. 24.) Péter az angya­lok örömét hálón, Zakéus javainak felén, az özvegy aszszony egy filléren, vásárlottameg. Ti pedig egy pohár hideg vizen-is megvehetitek. De ha érette a’ magatokét oda adni sajnállaná­20.) Viatica itineris, non illecebrae mansionis. S. Ambros. — 24.) Ante Dei namque oculos nun­quam est vacua manus a munere, si fuerit arca cordis repleta bona voluntate. S. Greg. Horn. V. in Evang.

Next

/
Thumbnails
Contents