Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
v-v^v ■v/v'v Kénszeritti az Ur azokat, kiknek kárhoza- tos kivánságikkal ellenkezik; kiket felmagaszta- lás helyett megaláz, gazdagság helyett megsze- gényit, öröm helyett megkeseríti, várakozásik- han megcsalatkoztat: hogy a’ "világtól elidege- nedven Ö hozzá, és az ö igéretihez édesedjenek. Ezekről mondja az Ur a7 Próféta által : „bé- sovényezem a7 te útadat tövisekkel, és béfonom azt, és az Ő Ösvényit fel nem talállya. És követi az Ö szeretőit, és el nem éri őket, és keresi Őket, és meg nem talállya mond, elmegyek , és viszsza térek az én első férjemhez; mert jobban voltam akkor , hogy sem most.” 22.) Minden jámbor léleknek, így magyarázza ezt Szent Gergely, 23.) férje az Isten; mivel vele a7 hit által egyesül. Hanem az Istennel egyesült lélek szeretőit követi, midőn az elme, melly a7 hit által az Isten engedelmessége alá bocsáj- totta magát, ismét amaz Istennel ellenkező lelket követi, melly szerént a7 világ diicsösségét keresi, testi gyönyörködéseken legel, magát a földi kívánságoknak válogatott édességivei táp- lállya. De ha Isten az illyen lélekre irgalmasságának szemeivel teként, és örömeit üdvössé- ges keserittésekkel vegyitti, akkor: mintha bé- sövényezne az ö uttyát tövisekkel. Igaz bogjr ekkor a7 világ kecsegtetési után tébolyodon lé124 22.) Oseas. II. 6. 7. — 25.) Greg. M. Hóm. 56. in Evang.
