Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
~~ ÍOQ gosítolta a vakokat, meggyógyította az ínségeseket, állították: hogy mind ezeket Belzebubnak újjával cselekedte. Ha megtéritteni, üdvözíteni kereste a bűnösöket, ha megengedte, hogy egyik küzülok szentséges lábait könnyeivel áztassa, haja szálaitól törüllye, egyike a’ Farizeusoknak ha szóval nem, szívében még-is megítélte Ölet: ha Próféta volna, tudná bizonnyal, kicsoda, és minémíi aszszony állat, a’ki ölet illeti, mert bűnös.” 31.) Akkor-is , midőn már irigyel keresztre feszittették, megkémélték a’ latrokat, mert magokat leikök esmérete nagyobb vétekről vádolta; de a’ Szentek Szentét meg nem kéméllették, hanem a’ latornál büno- sebbnek, Istenkáromlónak lenni kiáltották: mert mondotta, hogy Isten fia vagyok. Most-is vágynak illyen született Farizéusok , kik hogy Kristust az Ö tanításában üldözhessék , az Ő igéinek hirdetőit üldözik; és ha életükben gáncsra nem mutathatnak, gonosz szándékot tulajdonítanak cselekedetiknek, mivel ezeket nem ócsálhattyák. Azért ha alázatossak : képmutatóknak; ha szelídek: gyáváknak; ha a* fenyítékben állhatatossak : kevélyeknek; ha a’ bűnre tartózkodás nélkül kimondják az Ítéletet: kegyetleneknek; ha a’ fösvénységet dorgállyák, irigyeknek neveztetnek. Mi leszsz így Kristus Anyaszentegyházából, ha a’ szemtelen rágalma01.) Luk. VII. 5g.
