Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

Í\/W

515

ja bal kezünk, a’ mit a’ jobbik cselekszik, ka böjtöliink akarja: bogy meg ne liervaszszuk a9 mi arczánkat, mint a’ képmutatók, hanem fejünket megkennyiik, arczánkat megmossuk , mint a’ kik lakodalmaznak. Szóval akarja : „hogy igazságunkat az emberek előtt ne cselekedjük.” 20.)

Igaz-is ollyan tisztáknak kell lenni jóságos cselekedetinknek, mint a’ szűznek, szeplőtelennek. Valamint ezeknek legékesebb gyöngyök a’ szemérmetesség, úgy a’ jóságos tetteknek az alázatosság ; valamint ezekben a’ megtettzeni való kívánság a’ tisztaságnak, úgy a’ jóságos tettekben az emberek kedvének, a’ liirnek, dicséretnek keresete a’ tettek feddhetetlenségének árt. Hasonlók ezek a’ tükrökhöz. Mert miképpen ezeket a’ leggyengébb pára , nem kiilömben azokat a’ kívántt, a’ kereset magasztalásnak legkis- sebb szelleje meghomályosittya. Azért alázatossággal mennyünk elejbe az alázatosság fejedelmének.

Mennyünk elejbe ágokat vágván a’ fákról. Tíem a’ gyümölcstelen, hanem a’termo fákról, a’ keresztény igazságnak élő fájáról szakasztván az ágokat, a’jóságos cselekedeteket. Mennyünk eleibe pálmát hordozván , a’ halál fejedelmén gyözödelmeskedvén. Mennyünk olajfa ágokkal, a’ szent, a’ mennyei kendeknek, az ájtatosság- nak, kegj'ességnek, a’ békességnek és a’ szere20.) Máté VI. 1.