Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

<\/v^

231

tyoknak terheit nagj^obb tűréssel nem viselik; a’ világ fiainak, ha vétkes kívánságikat el nem hadják ; a’ haragosoknak ha meg nem békölnek, szóval a’ bűnösöknek, ha meg nem javulnak, és meg nem térnek. Mert a’ mint ismét egy Szent Atyánál olvasom: ,,a’ ki böjtöl, és vétkezik , nem Isten dücsosségére, hanem csak saját költtsége megkíméllésére böjtök” 23.)

II. Minekutánna Jésus negyven napi bojt- tyét elvégezte , és ezután megéhezett volna, megkísérteték. A’ kísértetést ugyan elmelozhet- te volna; de akkor miképpen gyozhessükmeg a’ kísérteteket, meg nem oktatott volna. Megkísértetett tehát, hogy minket a’ kísérteteken való gyozödelemre ne csak segedelmével, hanem példájával-is vezérellyen. 24-) Kísértetünk pedig mindennel, a’ mi bennünket a’ bűnre ingerel , vagy hogy vétkezzünk alkalmatosságai ád. Annakokáért kísért bennünket a’ test, és a’ vér az Ösztönök, a’ gerjedelmek, az állati kívánságok által; mert Szent Jakab szerént „kiki kísértetik az ö kívánságától elvonattatván, és hi- tegettetvén.” 25.) Kísért a.’ képzelődés, midőn a’ jót lehetetlennek, a’ gonoszszat elkerülhetetlennek, a’ bűnt édesnek, a’ keresztényi igazsáj 20.) S. Petr. Chrysol. sup. Matth. — 24.) S. Aug. L. IV. de Trin. c, 10. — 35. Jakab I. 14*