Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a
VW 155 na lebetegesznek nem csak házaikban, de islál- lóikban-is alig szenvedikmeg őket; és ha tesz- nek-is nékik yalamelly szolgáltatokat, azok mind panaszossak. A’ Keresztény szent nehezteléssel nézi, hogy ezek, midőn barmaiknak bajok esik, se költségeket, se fáradságokat, hogy azokon segíthessenek, nem kéméllik: de ha felebarátiknak esik bajok, kik elhagyták érettök az övéiket, lemondottak érettök szabadságokról, és legterhessebb munkáikat viselvén szolgállat- tyokban megnyavalodtak, akkor ők orvosolta- tásokra szegények, ápolgatásokra nem érkeznek, és vigasztalások kemény szívektől ki nem tellik. Keresztények ezek? Igen-is: de csak nevezet, nem létei, és valóság szerént való Keresztények. Mert mivel tudják hogy egy azúr, a" szolgáknak , és az Uraknak Istene, kinél nincsen személy válogatás ; 22.) mivel tudják, hogy Kri- stus Jésusban nincs szolga, és szabados, hanem benne mindnyájan egyek vagyunk; 25.) mivel tudják, hogy a’ mit a’ legalább való szolgának ! tesznek, mintha Kristusnak tennék, bennök Őtet ápolgatván; mivel mondom tudják mind ezeket, és nem cselekszik, még a’ Keresztény név- re-is méltatlanok; nem-is, hanem a’ pogányok- nál gonoszszabbak, a’ mint mondja Szent Pál „hogy a ki az övéire, főképp házanépére gon-» 22.) Efes. VI. 9- — 25.) Gal. III. 28, I
