Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

'V/'V^V

09

nek, és rejtek helyeken, gonosz társaságban a’ megromlásnak veszedelmében forognak. Azom- ban nem. Sok szülék, mivel nem tudnak gyermekeiknek foglalatosságát adni, magok elküldik Őket szemeik elől, és későn veszik észre, hogy társaságokba mentek, mellyekben az idegen véteknek miriggyé megfutotta őket. Hanem talán a’ szülék oldala mellett sem boldogabbak a’ gyermekek. Mert tolok tanúllyák a’ törvénynek, a’ parancsolatnak, az egyházi, és világi fenyítéknek megszegését, tölök a’ haragot és pörüléseket, a’ kissebbittést és rágalmazást, a* pajkos beszédeket, a’ szitok szavakat, és mindent a’ melly miatt az Anyaszentegyház kesereg. Ok, Ők a’ szülék azok, kikről elmagzik a’ gyermekekre a’ vétek: ugyan ezért ha eltudják képzelni a’ gonoszát a’ mit szaporítanak, nem álmélkodhatnak a’ jajon, mellyel fenye- gettetnek: mert jobb volna ha malom kő köttetnék nyakok körül, és a’ tenger méllységébe vettetnének.

II. És lön harmad nap után megtalállak Ötét a templomban, a Doktorok között ülve, halgatván, és kérdezvén őket. Vallyon ha a’ mostani nevendékek eltévelyednek, és keresik Őket az Ö szüleik, a’ templomban talállyák-e őket? Sőt magok-is mindenekelőtt ott keresik, a’ hová szoktatták őket; nem az imádságnak,

7 *