Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

semmivé teheti. Az Uralkodóba vagy Pártfo- góba, a’ kitől fúggetek, egy kis gyanú indit- tatik-fel ellenetek, és tekinteteteknek vége va­gyon. Egy Szerfelett való mozgás, vagy vígság, nyavalyát okoz kedvesseiteknek, és oda-van a’ ti örömötök, és a’ ti reménységtek. Kevés fő- venyes részetskék bennetek megfeneklenek, és a’ ti hátra lévő életetek betegség és nyomoru* ság. Ezer meg ezer történetek lebegnek az élet­nek follyójánn, és annak l^gkissebbikje-is, ha mellettetek elmenő úttyában gyenge hajótská- tokat megbillenti, elégséges arra, hogy azt fel- fordittsa. Ez-é a’ hellye, ez-é az ideje, hogy képzelt bátorságban dicsekedjetek, tiltott örö­mökben vígadozzatok, és mind az erkölcsös, mind a’ Vallásos kötelességekkel nem gondol­ván, a’ Mindenható’ Uralkodása ellen pártos- kodjatok? Minden emberi birtokra ezen felül­írást tette ő: Örüljetek rettegésben ! ’Sóit. II: ii. Minden időben világoson kimutatta, az ön’ maga-bizakodás és vakmerő kevélység iránt va­ló kedvetlenségét: Az ő mondása az-is: Vala* ki magát felmagasztalja, me gáláitatik. Mát* XXIII: 12. Nem elégségesek sem azon intések, a’ melyeket vehettek a’ Világnak látható mú­landóságából, sem az Isten’ haragjának nyil- vánságos kimútatása, arra, hogy titeket, gon- dolatlan életetek’ folytatásában megakadályoz.­76

Next

/
Thumbnails
Contents