Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
80 a5 nyilvánvaló tifzteletnek helyességét. Az* ill ven alkalmatossággal kétség kívül mind a" két félre fzol- gáló okok előadattak, és meghányaftak. Ha oka volt az ereklyéket mint nem hiteleseket megvetni, megvetette, és a’ tifzteleteket megtiltotta; ha pedig a’ vitató okokat nem lehetett egéfzen eldönteni, olly okossággal, kémélléssel , és óvással volt, hogy a’ hitelességeket határozólag meg nem erősítette (vagy authentiájakat nem sanctionalta ) ugyan, hanem azokról még is tifztelettel fzóllott, és a’ nyilvánvaló tifzteletnek gyakorlását, a’ mennyire magára Kristusra mutat, helyben hagyta. HoJIzab- ban írta meg ezeket XIV-dik Benedek Pápa azon helyeken, inellyek az éppen következő kis értekezésekben fel vannak jegyezve. 1. Az Urunk jdfzola. Hogy lzent Jllona Constantinus Tsáfzár aanya az Urunk fzülelésének barlangja és jáfzola fölébe ékes egy Templomot építtetett, melly mái napig is Bethlehemet ékesíti, arról már fellyebb ( i4. lap. *)) említést tettünk. De B_omában is úgy nevezett nagyobbik fzent Mariának Templomában tartatnak egynéhány köfzikia, és jáfzol darabok, mellyeknek az éppen érentett barlangból valóknak kell lenni. Vannak, a’ kik azt tartyák , hogy Kristusnak 35:2-dik efztendeje előtt kerültek volna oda. Azonban mivel fzent Jeronimus, ki V-dik fzázadnak elején halt meg, két Levelében (ep. 18. ad Marcell. Rom. item 48. ad Sabinia. Diae.) a’barlangról, ésjáfzolrol mint épekről fzóll, azoknak darabjai 552-dik efztendo előtt Romába nem
