Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

fzi magára mindennap a kerefztét, és nem követ engem., nem méltó hozzám, nem az én tanítványom (Mát. X, 58. XVI, 24. Luk. JX. 25 XIY, 27.). Nem azt parantsollya ö, hogy fakereízfen, és sok kínok között hallyunk meg. Tűz, víz,fzegénv- ség, éhség, betegség , döghalál, kárvallás, gyalázat, rágalmazó befzédek, üldözés, irigység, békéden hitvestárs, feslett gyermekek , fzófogadatlan tselédek , nyughatatlan fzomfzédok, igazságtalan Elöljárók ’s a’ t. nem egyebek, hanem a’ kerefztnek kiilömbféle nemei, és melly tsekélyek azokhoz képpest, a’ miket Jesus Istenember, ártatlan létére, érettünk bűnös hafzontalan fzolgáiért fzenvedett. Melly igazán mondhattyuk a’ megtérít latorral. Mi ugyan igazán; mert tseleketinkhez méltókat vejzünk, de ez semmi gonofzt nem tselekedett (Luk. XXÍU, 4i.). Illetlen a’ fzent Kerefzt záfzlója alatt világnak fzol- gálni, tövises fő alatt puha tagokat nevelni, az ördög meggyözetésének jele alatt ördögnek kedveskedni. Szent Pál fzerint pedig o’ világnak minden fzenve- dései sem méltók a’ jövendő dits'öségre, melly megjelentetik mikennünk, ha Kristussal eggyütt J'zen- vedünk; és hogy a’ világnak tsak egy fzempillan- tatig tartó nyomorúsági fölötte igen fő módon való ditsöségnek örökkévaló voltát megfzerzik mi né künk (Rom. YrIII, 17, 18. II. Kor. IY, 17.). Hlyen gondolatokkal nézvén a’ Kristus Kerefztét, tsak egy látásból is többet tanulhatunk mint sok Predikátzió- bol, és akkor a’ Kristus Kerefztének bötsülete is

h78