Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
609 E’négyféle Zsinatokban élnek a’ Püspökök Kt is- tustól vett kults , kötés, oldás, tanítás hatalommal mellyben ok az Apostoloknak örökösi, és mellytöl semmiféle hatalom sem fofzthattya meg őket. Az Ö végzéseiknek kötelező ereje mind azon helyekre, üdok- re, és valókra terjed, a5 mellyek a’zsinatoló Püspököknek törvényhatósága alatt állnak; úgymint: a* közönséges, vagy egéfz Anyafzentegyházat ábrázoló Zsinatok egéfz Anyafzentegyházfzerte törvényeket fzabnak, ha fzinte többen sem volnának a’ világ Püspökeiből a7 Zsinatban jelen. Kivált az illyen Gyülekezeteknek Atyáin, tellyesedik Kristusnak e’ mondása : Ay hol ketten vagy hárman ópzvegy ülnek az én nevemben , ott vagyok közepeitek (Mát. XVIII, 3o.), a’ mint ez igéket Coelestinus Pápa az Ephesusi, Leo pedig a’ Chalcedoni Conciliomba írtt levelekben ugyanazokról magyarázták. Mondhattyák ők az Apostolokkal Tetfzett a ’ fzent Léleknek, és nékünk. Mondhattyák a’ Constantiai Atyákkal is ( Sess. IV. V.), hogy „ a’ fzent Lélekben öfzvegyülttek közön- „ séges Zsinatot az egéfz vitézkedő Anyafzentegy- ,, háznak képviselőjét alkotlyák, roellynek hatalma „ közvetetlenül Kristustol van; mellynek azért akár- ,, melly állapotú, és méltóságú, fzinte pápai is azok- „ ban engedelmeskedni tartozik, a’ mika’ Hitet, a7 ,, fzakadásnak kiirtását, az AnyafzentegyházíYejének, ,, és tagjainak új képezécét tárgyallyák ^ A’ Nemzet, Tartomány, és Megyebéli Zsinatok pedig tsak azokat kötelezik , a’ kik a’ Nemzethez , Orfzághoz , ^Érseki tartományhoz, Püspöki megyéhez tartoznak. m. Ríf*. Q 4
