Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
55 5. Jesusnak utolsó fzavai ezek voltak : 1-ör az Altjához a’ fefzítö ellenségeiért: Atyám! botsásd meg tsak a’ nagyobb nemű), arra kötélén felhúzták, vagy lajtorján felmenni parantsolták , és vagy kötéllel hozzá kötötték , vagy négy fzeggel hozzá fzegezték. Kris- tus Urunkat a’ fefzületek az illendőség végett betakarít ágyékkal, és hozzá fzegezve adgyák elő, hanem bizonyosan meg nem határozhatni, ha a’ földön fefzít- tetett-é meg, vagy kötélén felhúzódott, vagy pedig lajtorján ment a’ kerefztre. Szokásban volt a’ Romaiaknál azoknak halálra méltó tetteit vagy nyakokba akafztani, vagy előtt ok vitetni, a’ kiket felíefzítettek (Suet, in Cajo. c. 32. in Domitia, c. 10.). így vitetett Attalus Mártír előtt az Amphithealromban egy tábla ezen fzavakkal: Ilic est Attalus Christianus — Ez a’ keresztény Attalus (Eus. H. E. L. V. T. I. c. 1. p. 20b.edit. Valesii). Szent Ambrus is (Serm. XC.) befzélli, hogy fzent Ágnes mezítelen vetkeztetvén, és előtte egy hajdú ezeket kiáltván: hogy ci fzentségtörö és Isten káromló leány Agnes ágyasnak bordélyba rendeltetett, oda vezettetett. Hihető , hogy Jesust is a’ vefztöhelyre így vezették. A’ kerefztnek közepébe, és alább is két rövid rúdat iktattak úgy, hogy a* felfeízített az elobbenin lovaglók gyanánt ülhessen, a’ másikat pedig a’ talpaival elérvén azon mintegy állhasson- A’ nagy forróságon, fzomjúságon, és fájdalmon kiviil annyival gyötreímesebb volt a’ halálnak e> neme, hogy a’ mint ki gyengébb vagy erősebb volt r a’ fzerint két, négy, hat, hét napig is elkínlódott a? kerefzten, mig meghalt; azért a’ Romaiak a’ kerefz'et fserentsétlen, boldogtalan, rofz fának, kínnak, dolognak, a’ Zsidók pedig a’ felfefzítettet átoknak, vagy átkozottnak mondották (V, Moy. XXÍ, 23. tartsd ö&ve