Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

57Ö

Blinden kézi munka nélkül tsupán tsak elmélkedő , és tudományos életre adták magokat, főképp a’kik Urakból Barátok lettek, és a’ kézi munkához nem fzoktak, vagy nagyobb értéket hoztak a’ Klastromba: de ha magok kívánták a1 dolgot, attól el nem tiltattak. Ha ki pedig a’ világi életben dologbol élt, azt fzinte kényfzerítették is arra, hogy a * Klastrombán el ne lustulyon. Dél után és estve Husvét üdéjében pedig délkor jöttek öfzve az ételre, mellyke- ny érből, eleségböl, főzelékből állott tsupán tsak sóval fufzerezve. Bort tsak az öregeknek adtak. Minden tized egy afztalt foglalt el, es hetenkent egymást felváltva a’ többinek fzolgált. Az étel közben sem zörgés, sem befzéd nem hallatott, hanem valami

épüterici, qum virorum habeant ad quinque millia opus facientium, Deumque interea laudantium, qui opificio suo non solum victura parant necessarium, sed peregrinis etiam, egentibusque subveniunt. Sanctus quidam AEgypti monachus dicere solebat .* Monachum, qui opus non faceret, non secus ac alieni cupidum judicatum iri; ut refert Socrat. H. E. L. IV. c. 23. De Serapione scribit Sozomenus L. IV. c. 28. ipsum juxta Arse- noiticam Praefecturam mille circiter monachos rexisse, quos omnes instituebat, ut propriis laboribus vicium sibi compararent, et aliis indigentibus subministrarent. Messis autem tempore pretio conducti fruges metebant, et frumentum, quod sibi sufficeret, recondebant , et aliis monachis gratis dabant. Haec disciplina ad monachos saeculi V. traducta est, ut constat e S. Augustino, qui librum de opere monachorum conscripsit, etc. (a. nat. Alex. H. E. T. Y1Í, p. 163* Edit Ven. de a. 1771.).