Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

5Ö3 Jerusalem! Püspököket. A’ Pátriárkákról többet ol­vashatni Binghamnál (de őrig. sive antiq. eccl. L, II. c. 17.). Nagyon hibázna, a’ ki az egéfz világnak min­den Ekklesiait ezen öt Pátriárkának törvényhatósága a!a vetettnek tartaná. A’ mik eddig mondva van­nak, azokból kitetfzik: i-Ör hogy a’ Constantinns- nak négy Praefecturáibol tsak a’ keletinek öt Dioe- cesiseiben Pátriárkák voltak , úgymint Egyiptomi­ban az Alexandriai, keletiben az Antiochiai, Ásiai- ban az Efesusi, Pontusiban a’ Caesareai, Thraciai- ban a’ Constanlinopoli, ki( az elöbbeni kettőt saját hatalma alá hajtotta. A’ keletiből keletkezett ki a’ Jerusalemi; 2-or hogy Napnyugotban tsupán tsak a’ Romai Vicariatusban Pátriárka volt a’ Romai Püspök. Az egyéb helyeken ccvroxecfcrtoi az az ön­magoktól függő Püspökök voltak; Hlyen volt a’ Carthagoi Prímás, azután Cyprushan aJ Constantiai Metropoíita, kit az Efesusi Zsinatnak privilegyio- mábol a’ Cyprusi Püspökök az Antiochiai Pátriár­kának minden befolyása nélkül fzcnteltek, és mikor az Antiochiai Pátriárka rajok is akarta az ő törvény- hatóságát! terjefzteni, pártfogásokba vették őket a’ Chalcedoni Atyák (Act. 7.); sőt a’ Trullai Zsinat (cap. 3g.) még akkor is ezen privilegyiomokal fenn­tartotta, mikor a’ Cyprusi Kerefztények az ö Püs­pökeikkel eggyütt a’ Barbarusok elölt Hellesponlus- ba költözködtek. így tovább Napnyugotban a* Fran- tzia, Spanyol, Német, és az egyéb Olafz, Napke­letben a’ Őzeretsen, Persa, Jndiai Ekklesiák, és Nn 2 egy-

Next

/
Thumbnails
Contents