Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
543 att egyházi átok alá vetettek, azokat a’ fzententziázó Püspöknek tudta, és helybenhagyása nélkül nem lehetett az egyházi átok alól feloldozni (Dupin. de antiq. eccl. diseip. T. I. p. 392. 398—414). Ez a’ Püspököknek egymástól való függetlensége oka volt annak, hogy napkeletben a* Jerusalemi, Alexandriai, Antiochiai, Constantinopoli, Caesareai, es Örmény, Napnyugoton pedig a’ Rámái, Medioianumi, Gal- liai, és Spanyol EkUesiáknak mind tulajdon Liturgiái , azoíi kívül kiilömbféle Mdgyéknek kiilömb- féle böjtyei, Kalendariomi, Martyrologiumai, 7s a’t. voltak (Litur. I. R. 6. és 7* III. R. 173.); az úgy nevezett apostoli Hitvallást is, a’ mint az üdőnek és a’ környülállásoknak mivolta, vagy az Eretnekeknek tanítása hozta magával, külöinbféleképpen mondották. Ebbéli fzabadságokat kiváltképpen védelmezték az Afrikai Püspökök, főképp’ fzent Cyprianus (ep. 52 aí. 55. ad Anton. 72. ad Stepk. 73. ad Jubaj. 76. ad Magn. Conc. Carth. ap. Cypr.). 2-or Az egéfz Megyében őket egyedül illette meghatározni, hogy mel- lyik helyen, mikor, es hogyan tartassák az Isteni- fzolgálat (Lilurg. I. R. 10. §.). Az előbb mondottak fzerint egyedül tsak a’ Megyebél 1 Püspök volt az Egyházi Rendnek, azonkívül a’ Bérmálásnak is ki- fzolgáltatója. 3-or A’ Püspöknek törvényhatóságától senki sem volt ment, még a’ Magistra tusok , é$ a’ tartományoknak Tifzttarlói sem *J. A’ Chalced i (cy ------------------- . 4.), Ecclesia est plebs Sacerdoti unita, pastori suo grex adhaerens• Unde scire debes Episcopum in Ecclesia esse f et Ecclesiam in Episcopo; et si aui cum Epi~ SCO’
