Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

534 '

Ezen Gyűléseken kívül még külombfélej Hivatalok is divatban vágynak O Szentségénél, úgymint: Sacra Poenitentiaria, mellyböl a’ Pápa fzent Gyónásban kijelentett vétkektől való feloldozásokat, hasonlóképpen felfedezett esetekből támadtt rendvefz- tésektöl vagy képtelenségektől (irregularitas) való feifzabadításokat ki fzokta fzolgáltatni. Dataria, mellyböl ugyanezeket tefzi ollyan esetekre nézve, a’ mellyek nem titkosak, hanem nyilvánvalók, és talán már valamelly eg* házi vagy világi Törveny- fzék előtt meg is hányattak. Cancellaria Alpo&tolica és Praefectura Brevium* külömbféle irományoknak, Bulla és Breveleveleknek elkéfzítésére vagy kifzol- gáltatására ügyelő Hivatalok. Ezen Hivataloknak fő kormányozó! Cardinalisok fzoktak lenni. De az O Szentségének udvari vagy palotabéíi Tifztei ’s mind a’ Cardinalis Fö Kamarástól függnek. — Mind ezen Gyűlésekből, Hivatalokból, és a’ Pápának udvari tifzti karjából áll a’ Romai Apostoli Udvar (Curia Bomana Apostolica).

i8g. §.

Megelőző méltósága, öltözeti, es egyéb megJcülom- böztetései.

Az elöbbeni $-ban előadott tifztekre nézve a’ Cardinalis méltóság a’ Pápai után elsőnek és legfel- lyebbvalónak tartatik, és nem tsak a’ Pápák, hanem az egyházi Gyülekezetek is nékik a’ Pápa után minden Prímások és Pátriárkák előtt helyt adnak

(Conc.