Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

550

4. R. 260 és 3o2-dik lap.), mellyel a' Pápa vaí»v nagyobb vélkeknek megfenyílésében, vagy a’ hozzájok idéztetett főbb ügyöknek megítélésében, vagy az Anyafzentegykáznak kormányozásában fzokott értekezni. Ez a’ Presbyteriom járt el a’ Pápa lifztéhez tartozó dolgokban p. o. Zsinatokat gyűjtött öfzve, a’ fzomfzéd Püspökökkel és Zsinatokkal levelezett, az Anyafzentegybáz kormány ozására ügyelő rendeléseket tett, ba mindgyárt tsak addig érőket is, a * míg az üldözések alatt a’ Pápa fogságban tartatott, vagy az elobbeninek halála után a’ Pápaválafz- tás sokára húzódott. .Azért a’ régiségnek fzokasaval éppen megeggyez, hogy a’ Cardinalisoknak mostani formájában is a’ Pápák az Anyafzentegyháznak kormányozásában, és közönséges rendeléseikben kiváltképpen az ö tanátisaikkal élnek, és e’ végre velek külömbfele, úgymint titkos y telében, és fiiéból nyilvánvaló Consistoriumckat (secretum, plenum, semiplenum Consistorium) tartanak, mellj ékből keletkező rendeléseiket is mind a’ Cardinalisoknak tanáttsábol valóknak (de venerabilium Fratrum nostrorum S. R. E. Cardinalium consilio) adgj ák ki. Consistorium ezen deák fzóbol consisto cggyütt- állok ered, és Tanálsot, vagy Tanátsheljet jelent. Ezért aJ Pápának a’ Cardinalisokkal, úgy nem kü- lömben a’ Püspököknek a’ Kanonokokkal való ta~ nátskozása is annak hivatik. A' telében nyilvánvaló Consistorium akkor tartatik, mikor a’ Pápa fejedelmi fzemélyeket, vagy. azoknak követit fogadni akarja, vagy valamelly fontosabb dologban eljár-