Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

finnem azokat is, mellyekel úgy nevezett esetiséges jussaik ízerint tettek. Arra mutat a’ lábtsókolás, mely ­ről feilyebb (48o-dik lap. *) al.) bővebben fzóllőt­tünk , és azon felséges fzertartások is, mellyekkel a’ Pápák fzokták a? jeles Istenifzolgálatot végezni, azoknak válafztatni , koronáztatni, és holttok után e-ltemettetni. Tagadhatatlan ugyan, hogy kozöttök egyrtehány botránkoztató életi'i volt, de a’ ki tud- gya az emberi gyarlóságot, és hogy melly nehéz an­nak magát megtagadni, vagy az indulatit zabolán tar­tani, a’ ki annyi hatalommal, tehetséggel es felseg­gel bir, mint a’ Romai Pápa, az nem hogy elvonná tölök a’ köteles tifzteletet a’ rajtok tapafztaltt hibá­kért, hanem inkább tsudálkozni fog, hogy 25i Pá­pák közül, kik fzent Pétertől kezdve, XlI-dik Leóig kormányozták Kristusnak Anyafzentegyházát, még a’ legélesebb fzernü Történetírók sem tudtak tizen­egynél többre találni, a’ kiknek életében megbotrán- kozhatni. Első három fzázadban úgy fzóllván meg- foghatóképpen munkálkodott az Isten* ereje azokban, a" kik Pápáknak válafztattak, mert tudták, hogy ezzel Martiromságra, ki tudgj^a, melly kínos halába válafztattak, minthogy fzent Pétertől fogvaMarcel- lusig harmintzeggyen mind a’ Kcrefztény Hitnek gyü- Jöléséböl megölettek, és azután is , a’ kik Pápák let­tek, egéfz utolfzor meghaltt VII-dik Piusig vagy Kristusért Martiromságot fzenvedtek , vagy keveset kivéve olly fzent életűek voltak, hogy egy Katolikus nem igen kételkedik a’ képeket, mcgditsőültt Szen­teknek képei gyanánt, a’ Templom' 0 káraira tenni VI-dik 5iS

Next

/
Thumbnails
Contents