Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

g-er Valamint régenten, ügy az újabb üdőkben még az ö halálos ágy okon sem felejtkeztek meg a’hívek a’ Pápákról; a’ mint példát adott ama’híres Márk- grófné Mathildis, ki Testamentomában Vll-dik Gergelyt tévén Thusciának orökövésé, a’ fzent Péternek Örökségét jó formán megfzaporitcrtta.

lo-er Nehezen volt hafzon nélkül a’ közép- íidőkorban vitatott erősítés, hogy a’ Pápa világi Fe-* jedelmekkel paranlsolhat, és Őket, ha megérdemlik, Orfzágoktol is megfofzthattya, és azzal másokat felruházhat; a’ mint ezt több Pápák úgymint VÍI-dik Gergely IV-dik Henrik Tsáfzárra, Ilí-dik Innocentius föld nélkül való János Angol Királyra, Illáik Sándor I-sö Fridrik Tsáfzárra, VIII dik Boni- facius fzép Fülöp Frantzia Királyra, egyebek egyebekre nézve sikeressé akarták tenni; némelly tartományokat pedig annyiban tartották mint Őrökbe adat- takat (feudum), és mint azoknak egyenes birtokosi a’ világi Fejedelmeknek meghagyták, vagy mintollya- nokkal emezeket azon alku alatt felruházták, hogy az Apostoli fzent Szék iránt mint egyenes birtokos iránt való hívségeket némelly jobbágyi fzolgálatokkal megbizonyíltsák. Hlyen alku alatt hagyta meg föld nélkül való Jánosnak Angol orfzágot iai5-dik efzt. Ilí-dik Innocentius, II-dik Miklós Guiscard Róbert- nek Normann Tancred fiának Siciliát, kinek ismét Rogerius fiát a’ Pápák Siciliai Nagy Grófnak, azután Királynak nevezték. II-dik Lotharius Tsáfzárrol is mondgyák, hogy midéin magát Romában kora'

UL Rifi, K k

543