Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

511

4-er A’ Pápáknak világi hatalma azzal is sikeresebben elő mozdítlathatott, bogy az Ő lelki és egyházi batalmokat mindgyárt az üldözéseknek meg- fzünése után bővebben kezdték fejtegetni, p. o. I-sci Syl vedertől kezdve a* Napkeleti Zsinatokba követeket, és azok által ágazatos (dogmaticus) Leveleket küldeni, az Ő mint fő Törvényfzékek eleibe idéztetett ügyeket végképpen meghatározni, az elnyomat- tattakat oltalomba fogadni, ’s aJ t. Kivált nagy fzent Gergely tett ebben sokat, ki egéfz Anyafzentegyházra terjedő több törvényeket fzabott, Érseki palástokat ofztogatott, mellyehhez kötődött üdővel az Érseki törvén vhatóság, a’ Liturgiának 'mostani rendét, az egvházi éneklésnek mostani módgyát, az Isteni fzol- gálatoknál a’ deák nyelvet megállapította: Nagy Károly Tsáfzár pedig mind ezeket a’ Tartományiban elfogadtatta. *

5 ör fsidorus és Gratianus nevű egyházi Törvénytudóknak, réfz fzerint igazságos, réfz fzerint költemény;es tanúirásokbol öfzvefzött törvénykönyveire támafzkodván, kiilömhféle főbb ügyeknek eligazítását p. o. a' Püspököknek kinevezését, felfzente- lését, megerősítését, áttételét, úgy nem külömben a’ Szerzeteknek, egyházi Gyülekezeteknek, Universitá- soknak, Menedékhelyeknek megerősítését is magol tifztévé tették, ’s illyen alkalmatossággal világi te- kintetben is hafznokra éltek.

6-0r Valamint az egyéb Papságnak, úgy és kivált a’ Pápáknak fényessége, gazdagsága , és hatalma kiváltképpen a’ tudományosság által nevekedett,

mellj