Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
T Gergely Pápa, a’ Praefectust elűzték, magokat pedi" függetlenné tették, azon kivül a’ hajdani Romai Tanátsnak formájára újat, azzal eggyütt pedi" a3 régi polgári alkotmányt is Iákra akarták állítani. Történtek ezek 728-dik efzt. Pál Exarcha az ő fegyveres népével, és két hajósereggel (classis) rajtok ütött, hanem a’ Rómaiaktól viíTzaveretett. Luit- prandus Longobardus király (712—743-dik’ efzten- deig) az Exarchusoknak tehetetlenségét hafznára akarván fordítani, több várasokat tőle kisikk a fztott, mellyekbol a’ Pápának ’ előadására Roma környékét néki ajándékozta, hanem mivel az új Exarchus fel- ingerlette Ötét, ellenségeskedő lélekkel ment Roma ellen. Azonban II-dik Gergely fzent*öltözetekkel felruházva eleibe ment, és velős befzédgyével oliv hathatósan érdeklette a’ fzivét, hogj^ térdeire esett, és az Anyafzentegyháznak oltalmat fogadott. Az Exarchus semmit sem nj^ert egyebet, tsak hogy az egyházi átoktol feloldoztatott. Ezolta Roma az ö Tibe- risen innen és túl fekvő környékével eggyütt fzent Péternek öröksége (Patrimonium S. Petri), vagy is a’ Pápának mostanában már minden más világi Fejedelemtől éppen független birtoka lelt; hanem akkor a’ Longobardusok, és ezek után a’ Frankosok is egy üdéig még fenntartották magoknak Román az egyenes uradalmat. 2-or Mikor a? Nemzetek, és azoknak Fejedelmi Kristus hitére tértek, és vagy a’ Kerefztséget jelesen felvették, vagy a’ kerefztény Religiónak megtartását talp törvény gyanánt polgári alkotmánnyckba 507