Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

t méhen és a’ fzokott polgári alkotmányokhoz Bem hasonló. Szerzője, talp és fzégletkove, Ura, birto­kosa anrah Jesus Kristus; ékelő lelke és zárköve a' Szent Lélek; Jegyese az Aayafzentegjdiáz, Jesus Kristusnak helytartója a’ Romai Pápa, Orfzág Nagy- gyai a’ Püspökök; alírendiitifzlek az allrendű Papok; alattvalók a’ világi hívek , úgy nem külömben az egyházi fzemélyek is a’ hierarchiai feljebbvalókra nezve; mind ezen külömbféle rangú tagoknak öfz- vefoglalója a’ vifzontagos fzeretet, békesség, és eggyesség; orfzágos alaptörvénnyé, hogy legyünk tckéíletesek mint a’ mennyei Atyánk tökélletes, és valaha azon orfzágnak örökösi, mellyben ő él, és uralkodik mind örökkön örökké. Boldog, a’ ki ezen egyházi fejedelemségnek kormányozása alatt kerefz- 'tény polgári kötelességeit híven tellyesíti! B) A’ világi dolgokban. A’ mi a* Pápának világi hatalmát illeti, mellyel közép Olafz Orfzágon (Status Ecclesiasticus) mint Fejedelem és pedig Monarcha minden más Fejede­lemségtől függetlenül uralkodik, arról fzóllani nem a’ Liturgikához tartozik ugyan, de mivel a’ Pápá­nak ío lelki hatalma igen könnyen emlékezetbe hoz­za az 6 világi hatalmát is, nem éppen fölösleges lefz írrel bár tsak röviden is értekezni. Mindenek előtt azért tudni kell, hogy valamint Kristus Urunk, és az Apostolok a’ híveknek ado- mányibol, úgy az üldözések alatt a’ Püspökök, és alhcndü Papok is azoknak OíTertoriumi ajándékibol él­564

Next

/
Thumbnails
Contents