Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

2

dőlésekkel isten fiának, világ Tanítójának, és Megváltójának megbizonyította. Három efztendei tanítás után megfefzíttetett, meghalt, harmad napra feltámadt, negyvenedikén mennybe ment, tíz nap múlva elküldte a’ Szent Lelket, ki nem tsak az Apostolokat a’ prédikálá$ dolgában segítette, hanem mai napig, sót világ végezetig is fenntartva azon intézetet, mellyet üdvösségünknek megefzközlésére felállított, tudniittffc az Anyafzentegyházat, melly- nek feje ő maga, tagjai pedig mi vagyunk, a’ kik a’ fzent Kerefztségben az Ö kerefztének záfzlója alá fzegödtünk, az Anyafzentegyházat halgattyuk, tőle rendeltt egyházi Elöljáróság alatt egy tudományt hifziink, követünk, és egy Szentségekkel élünk.

A’ megtestesüitt Istenfiának fzületését rendkívül való és tsudálatos dolgok előzték meg.

1. Megjövendölte Jsaiás (XL, 5.), és Malakiás (II, i. IV, 5, 6.), hogy ezen Megváltó előtt egy elöljárót küld az Isten, ki az embereket angyala gyanánt annak illendő fogadására meginti, és elké- fzíti. Kerefztel'ő fzent János Zakariás Papnak és Örzsébet AíTzonynak fia volt ez, kiknek megaggodt koráig semmi gyermeke sem volt. Azonban a’ mint Zakariás Herodesnek Juda Királlyának napjaiban sorssal reáesett tifzte fzerínt az Úr Templomában jó illatot tefzvala, megjelent néki Gabriel az Úr-Angyala azzal az Örvendetes hírrel, hogy meghallgattatott a’ könyörgése , fia lefz, kinek Janos legyen a* neve, a’ fzületése örvendetes, ö maga pedig az Úr előtt nagy, az annya méhétöl fogva Szent Lélekkel