Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

45

vagy Szerdán, mások fzerínt pedig Tsöíortökön reggel rendelést tett a’ Tanítványival, hogy hol kéfzitsék el, és egyék meg a’ húsvéti bárányt. Ugyan ezen a’ napon estve utolfzor evett velek. A’ húsvéti bárány után rendelte az 01 tári Szentséget; megmosta a’ Tanítványok* lábait; hoíTzas épületes befzédgyében Őket vígafztalla, nékik végső paran- tsolatokat adott, és tolok eibútsúzott (Litur. II. R. 109. §.). Azután kiment velek az olajfák hegyénél lévő Getízemani Majorba *), a’ hol Pétert, Jakabot ,

*) Getízemane minden Kerefztény előtt örökre emlékezetes hely marad azért, hogy Jesus itt adatott a’ Zsidóknak át az árúló Judástol (Mát. XXVI, 30. ’s a’k. Ján. XVIII, 1. ’s a’ k.). Erről a’ helyről „Egyh. Értek. 1821. efzt. I. Köt. 76. lap. és Braun Lexic. I R. Gethsemani fzóra olvasni, hogy az egy magános Major volt derék olajfa ültetéssel hasonló nevezetű völgyben, melly másképp Josafat völgyének is neveztetett, Ce- dron patakán túl, az olajfák hegyének nyugoti tövében. A’ deák fzertartású Szerzetesek még most is matatnak a’ kertyekben nyoltz vén Olajfát, mellye- ket a’ régi Getízemani olajfák maradványinak tartyák. A’ régi Getfzemani kertnek helye 170 négy fzegletü Öl térséget tefz (Neidschútz 308. lap.). XIV. Benedeknél (T. IX. P. ÍI. De fest. B. V. ad Assumpt. n. 7. 8.) olvasni, hogy ugyan azon a’ helyen fzent Illona Templomot építtetett. Euthymius, Nioephorns, és Damascenus után közönségesen azt kezdték hinni, hogy ebben a’ völgyben temettetett el, és mennybe vitetett az Urunknak Annya, és még a’ sírja is mind eddig ebben a’ Templomban tartatik, Burchardus

(P. I. c, 7. §. 4.6.) írja , hogy Ö Paleestináhan lévén,

meg-