Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

444

'pást gyertyát *) égettethet, ofzlopképeket emelhet, fogadásügyeíő emlékeket (votivae tabellae, anathemata), p. o. viafzbol, érlzböl, aranyból fcsináltt fzem, kéz, láb ’s egyéb tagképeket kéfzítteihet hasonló tagok’ tsudálatos meggyógyulásának emlékezetére, eletírásokat olvashattya, másokkal közölheti, halálok napját ünnepelheti, sírjaiknál térdepelhet, a’ Templomban hozzájok imádkozhat, Létániában és más könyörgésekben a’ neveiket említheti, az Ő esedezé- sekhez folyamodhat. Sőt ha mindgyárt az Isten Ítélete fzerint nem volnának is fzentek és erköitsösek azok, a’ kiket mi ezen elő fzámláítt fzertartásokkal mint ollyanokat tifztelünk, még is a’ mi tifzteletünk önmagában is jó és tifztességes , az Isten előtt is kedves , nékünk is üdvösséges volna azért, mert a’ mi meggyozettetésünk fzerint ollyanok , és mint ollyanokat tifztelvén, az erköltsöt brtsüllyük, és az Istennek

*) A’ lámpás és gyertyavilág, mellyel az Oltári Szentség, a’ B. Szűznek, és a' Szenteknek képei előtt élefztünk, jelképe a’ mennyei ditsoségnek, mellybeu az Isten és az Ö Szentel uralkodnak, és azonvaló örömünknek. Herodianus fzerint a’ .Romai Tsáfzárok előtt is lángoló tüzet fzoktak vinni az 6 ditsóségeknek és fényességeknek példázására. Az olajnak, vagy viafznak fo- gyafztása illendő tiszteletnek mintegy állandó áldozat- tya, melly az Oltári Szentség előtt egyenesen , a’ Szentek képei elolt efzközösen az Istenre igazíttatik; kölűmb- fcle tekintetben pedig most nyilvánságos és az Anya- ízentegyház nevében bemutatni fzokott, most nyilván- talan , most IstentilletŐ imádásnak, most Szenteknek tulajdonítható tiszteletnek tartathatik.