Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

44Í

az első Kerefztények is (Ptom. í, 7. XV, 21. Fiiip. IV, 21, 22. Ap. Tsel. IX, 02. XXVI, ío.), az Anya- fzentegyház könyörgéseiben p. o. a’ Minden Szentek Létámájában a’ Szűz Maria és egyéb ditsöültekyze/z- teknek,fzentsege$eknek, a’ közönséges befzédfzokásban a’ Pápák is Leg/zentse'gesebbeknek — úgy nem különbben a’ köz Gyónásban fziiz Maria , és eg} éb Szentek (Conßteor — B. M. semper Virgini, beato Michaeli Art hang elő, Beato Joanni etc.) Boldogoknak, a’. Pápák pedig Legboldogabbaknak neveztetnek. Mostanában Boldogoknak mondatnak l-ör azok , a’ kiknek a’ Püspökök Vííí-dik Orbán Pápának fenn említett Bullája előtt az ö Megyéikben mint Szenteknek nyilvánvaló lifzteletet rendeltek, hanem ez nem fogadtatott, vagy nem terjedt el az egéfz, vagy legalább a* Bomai fzertartasd Anyafzentegyházban. 2-or A" kiket azon Bullának kiadása után a’ Pápa a* i'zertartásügyelő Intézetnek javallására fzokott jeles módon a* Boldogok lajstromába iktattatott, és mint oliyanoknak bizonyos meghatározott üdöre, helyekre, fzeméIyekre,Szerzetekre vagy módra nézve nyilvánvaló tifzteletet is rendelt.

5. Szenteknek pedig hivattatnak 1-örazok, a’ kiknek nyilvánvaló tifztelete III-dik Sándornak üdéje elölt legalább tsak a’ Napnyugoti Anyafzentegy- házban önkényt elterjedt, vagy 2-or akkor elfogadtatott, mikor a’ rideg Ekklcsiák az ö honnyi fzertar- tásaikat, és Kalendariomokat aJ Romaiakéval feltse- vélték; vagy 3-or a’ kiket a’ nevezett Pápának tifzt- folytatói, kivállt az említett Bullának kiadása után,

elein-