Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
438 nalis tarjára festett kosárkában több madárkákat nyújtottak be, melljek közül 1494-dik eí’ztendötöl fogva, nem tudni, mi ókból? fzokásba jött, egynéhányat fzabadon botsátani. Ezt a’ fzokást XIIT-dik Benedek mint illetlent eltiltotta, sőt fsak aJ kenyérnek és bornak ajánlását engedte meg, minthogy a’ légiek is kivált kenyérből és bőrből álló ajánlásokat tettek OfFertoriumra. XILdik Kelemen alatt megint ajánlattak ugyan gerlbzék és galambok: hanem mostanában a’ Mise végén azon Templomnak Cardinalis Arehi-Presbytere, két más Kanonokkal a’ Pápához megy, és egy zsatskóban a’régi Pápáktól veretett a5 pénzt nyújt be (e’ fzavnkkal: Beatissime Pater f Capitulum et Canonici hujus Sacrosanctae Basilicae Sanctitati Vestrae consuetum ojfe- runt Presbyterium pro Missa bene cantata). Ugyan akkor kihirdeltetik a’ Bútsú is, mellyröl fellebb (4. fz. at.) fzóllottunk. 11. Regenten fzokásban volt, hog3r a’ Pápák Mise után jeles egyházi Befzéddel ditsérték a’ cano- nisálttnak erköltseit és tetteit mint p. o. V. Kelemen Péter Coelestinusét, XXII. János Aquini Tamásét, II. Pius Senásé Katalinét, Vili. Innocentius Leopol- dét, X. Leo Paulai Ferentzét ’s a t. Azonban mi- olta az Advocatus kérésére a’ Erévék Secretariusa válafzol, a' mi sokfzor hoífzasan esik, fölöslegesnek kezdték tartani a’ Pápának ditsérö befzédgyét. la. Canonisatiót követi annak Bullája; a’ mint azt a fellyebb (8. fz. ab) éréntett Advocatus megkérte, a' Pápa pedig meghagyta. Ha a’ canonisáló Pá pa
