Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

erő Canönisatiók és Beatificatiók XV-dik János előtt név fzerint Ösmeretlenek, mivolt fzerint pedig kezdettől fogva divatban voltak. A’ valóságosak pedi" ezen Pápának üdéjével kezdődtek. 4-er Mivel a’ f/entek közé való fzámlálás vagy is a’ Beatificatio és Canonisatio több Pápáknak, kivált VIII-dik Orbánnak rendeléséből kizárólag az Apostoli fzent Széknek tífzte lelt, azért ezen Pápának üdéjétől fogva az egyelérök éppen nem eshetnek meg, hanem tsak a’ valóságosak. 5-or A’ melly Szentek egyétérö Ca- nonisatiónak ereje fzerint nyilvánvaló tifzteletben már tartatnak, azoknak nem lehet valóságos Cnno- nisatiót, annál kevesebbet Beatificatiót rendelni : mert éfzfonákság volna Orbán rendelése után azoknak fzent eletet es tsudatelteit kétségbe hozni, vizsgálni, és a’ Boldogok vagy Szentek közé fzámlální, a’ k’knek fzentségét Orbán üdeje előtt megösmerte, és éppen azért mint megditsöültteket nyilvánvaló, religioi fzertartásokkal régolta tifzteli az Anyafzen-. tégy ház. 6-or Tsakncm ollyan fonákság volna azoknak is valóságos Beatificatiót rendelni a kik Orbán e'őtt éppen most 4. fz. al. megmagyarázott két úton, vagy is az egyetérÖ Beatificationak ereje fzerint né- melly rideg Rkklesiákban nyilvánságosan tifzteltet- tek. 7-er A’valóságos Beatificationak vagy Canoni- satiónak is mostaniban kétfelé az úttya (via non cultus, et via casus ab Urbani decretis excepti) a’fzerint, a’ mint Orbán rendelését az egyetérö Beatificatio nem vagy megelőzte. Az első esetben a’ Canonisatio előtt valóságos Beatificationak meg kell történ415